BEVEZETÉS


GYÖNGYÖSINÉ KISS ENIKÕ

SZONDI LIPÓT ÉLETMÛVÉBÕL


JEGYZETEK

Szondi Lipót neve, pszichológiai tesztje — még ha felületesen is — sokak számára ismert Magyarországon. Szondi elsõ sorsanalitikus publikációjának1 megjelenése után hét évvel, 1944-ben kénytelen volt elhagyni az országot. Bár a háború után sokáig várt a visszahívó szóra, közben az események idehaza is másképpen alakultak. Az alig megszületett új mélylélektani irányzatnak, a sorsanalízisnek, idegen országban kellett új gyökeret verni — ami Szondi számára sem volt könnyû feladat. A sorsanalízis elmélete, terápiája Svájcban — Zürichben — fejlõdött tovább, s Szondi fáradhatatlan munkásságának köszönhetõen kialakult a sorsanalízis nemzetközi tábora is. Svájc mellett elsõsorban Belgiumban, Franciaországban alakultak ki ma is mûködõ aktív sorsanalitikus munkacsoportok, de a világon szétszórva több országban foglalkoznak Szondi tesztjével, illetve elméletével. (Így például az Egyesült Államokban, Brazíliában, Japánban, Finnországban, Spanyolországban, Oroszországban stb.) A nemzetközi sorsanalitikus társaság tagjai ma is háromévenként rendeznek nemzetközi konferenciát, ahol legújabb eredményeikrõl számolnak be. (1993 tavaszán, Szondi születésének századik évfordulóján a magyar Szondi Emlékalapítvány más társintézetekkel együtt rendezte e nemzetközi konferenciát, amelynek helyszíne a Magyar Tudományos Akadémia és a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola volt.)

Jelen számunkban két tanulmány jelenik meg Szonditól: “A tudattalan nyelvei: szimptóma, szimbólum, választás”, valamint “Az emberré válás útja”. A tanulmányokban Szondi elhelyezi saját sorsanalitikus irányzatát a mélylélektani irányzatok között, sorsszemléletét pedig összeveti az egzisztencialista filozófusok gondolati kiinduló-, illetve végpontjaival. Szondi emberképében az ember eszménye a homo liberator et humanisator. Vagyis az az ember, aki a szellemben való hit által a kollektív emberszeretet útját választja, és ezzel megszabadítja magát az ösztöntermészettõl és az önszeretet elmagányosodásától. Az emberré válás útja Szondi szerint a humanizáció útja.

Megjelenik “Sorsanalízis és önvallomás” címmel Szondi szakmai önéletrajza is, amelyben sorsanalitikus elméletének, illetve terápiás gyakorlatának összefoglalása mellett megismerkedhetünk azokkal a személyes élményekkel is, amelyek hatással voltak sorsszemléletének alakításában — a családi származástól kezdve az orvosi tapasztalatokig. Magyarországon a sorsanalízis terápiájáról eddig még nem jelent meg publikáció: a cikkben esetelemzésen keresztül betekintést nyerhetünk a sorsanalitikus terápia egyes lépéseibe.

Az önvallomás mellett további személyes dokumentumok jelennek meg e számban. Így olvashatjuk Freud és Thomas Mann válaszlevelét Szondi könyvére,2 Szondi saját levelein keresztül pedig bepillanthatunk személyes sorsának egyes eseményeibe. Kuriózumnak számít Karl Bürgi-Meyer interjúja Kerényi Magdával. Ebben a Kerényi és a Szondi család közötti baráti kapcsolat mellett Szondiék legszemélyesebb élményvilága, családi sorsa tárul föl elõttünk.

Karl Bürgi-Meyer “A laboratórium egy lázasan dolgozó hangyatársadalom” címû cikkében Szondi magyarországi pályaszakaszával foglalkozik, s arra a kérdésre keresi a választ, hogy Szondi biológiai többdimenziós alkatelemzési módszere, szemlélete hogyan fordul át a sorsanalízis paradigmájába. Az út a betegség megválasztásán keresztül vezet az új tárgyválasztási elmélethez: a családi õsök által irányított tárgyválasztás fogalmáig.

“Bûn és bûnhõdés. Dosztojevszkij regényének sorsanalitikus interpretációja” címmel jelenik meg Gyöngyösiné Kiss Enikõ tanulmánya. Szondi interjúiban hangsúlyozta, milyen nagy hatással volt rá Dosztojevszkij. Tizennyolc évesen még egy teóriát is kidolgozott, miszerint az írók saját ösztöneiket, öröklött gén- és ösztönállományuknak rejtett tartalmát vetítik bele mûveik hõseibe anélkül, hogy errõl tudnának. Sorsanalízis és Dosztojevszkij — milyen párhuzamok találhatók a kettõ között? Mi lehet a sorsanalízis Dosztojevszkij-olvasata? A regény elemzése támpontokat nyújthat az olvasó számára.

Örömmel nyújtjuk át az emlékszám tartalmát az Olvasónak. Megjelenése Szondi iránti tiszteletünk kifejezése mellett lehetõséget nyújt arra is, hogy a sorsanalízis elmélete és gyakorlata idehaza is ismertebbé válhasson.

Köszönetünket szeretnénk kifejezni a magyarországi Szondi Emlékalapítványnak, amely anyagi hozzájárulásával támogatta e folyóiratszám megjelenését; Karl Bürgi-Meyernek, a zürichi Szondi Intézet munkatársának, aki segített a szám anyagának összeválogatásában; valamint a zürichi Szondi Intézetnek, amely mind szakmailag, mind anyagilag támogatta a szerkesztés munkáját.3

Budapest, 1996. augusztus
Jegyzetek

1 Szondi Lipót: Analysis of Marriages. An attempt at a theory of choice in love. Acta Psychologica Vol. III. 1937. 1–80.

2 Freudnak Szondi “Analysis of Marriages” c. munkáját küldte el, mely 1937-ben jelent meg. Thomas Mannak pedig Schicksalsanalyse. Wahl in Liebe, Freundschaft, Beruf, Krankheit und Tod címû könyvét, mely elõször 1944-ben jelent meg Bázelben.

3 Folyóiratunk már korábban is foglalkozott Szondi életmûvével. Lásd: Bereczkei Tamás: Biológiai evolúció, genotropizmus, pszichopatológia. A Szondi-elmélet újraértelmezése. Thalassa (4) 1993, 1:150–172. Szondi Lipót összegyûjtött publikációinak jegyzékét lásd Pszichológia 1996/1. 104–111.


Kérjük, küldje el véleményét, megjegyzéseit címünkre: thalassa@c3.hu
 


C3 Alapítvány       c3.hu/scripta/