ANNE APPLEBAUM írását a The New Criterionból vettük át.

JORGE LUIS BORGES (1899–1986) a modern kispróza meghatározó alakja, költõ, esszéíró, irodalomtörténész. Fontosabb kötetei magyarul: A titkos csoda (1986), Az idõ újabb cáfolata (1987), Képzelt lények könyve (1988), A másik, aki ugyanaz (1990). Válogatott mûveinek ötkötetes magyar kiadása 1998-ban indult el. Folyóiratunk rendszeresen közli írásait. 1997 nyarán Az univerzum, amit mások könyvtárnak neveznek címen irodalomkritikáiból adtunk közre összeállítást. Legutóbb 1998/5-6., illetve 1999/5-6. számunkban jelent meg írása.

JOSÉ HIERRO Cervantes-díjas spanyol költõ 1922-ben született. Legutóbb 1999/5–6. számunkban közöltük egy versét. Most közölt verseinek eredeti címe: Estatua mutilada, Con tristeza y esperanza, a Libro de las alucinaciones címû kötetbõl valók.

HANS MAGNUS ENZENSBERGER 1929-ben Kaufbeurenben született. Német költõ, esszéíró. A Gruppe 47 tagjaként 1955-ben mutatkozott be. Sokszor felhívta magára a figyelmet gyakran provokatív hangú, az etikát a politikummal összekapcsoló verseivel, melyeknek az egyik jellegzetes példája a verteidigung der wölfe (farkasok védelmében) címû kötetének híres címadó verse. A szerkesztõként, illetve könyvkiadóként is tevékeny költõ esszéivel is tekintélyt vívott ki magának. Enzensberger jelenleg Münchenben él. Itt közölt verse a Kiosk (1995) címû kötetbõl való, a költõ legutóbbi budapesti látogatásakor, április 24-én a Goethe Intézetben tartott felolvasóesten hangzott el.

BOHUMIL HRABAL (1914–1997) cseh író. Jogot végzett. 1945 után volt vigéc, vasúti alkalmazott, munkásként dolgozott papírzúzdában, vasgyárban, kuliszszatologatóként színházban. Elsõ írása megjelenésekor negyvenkilenc éves volt. 1968 után mûveit betiltották, könyveit bezúzták. 1982-tõl publikálhatott újra. Könyvei magyarul is sorra megjelentek. Gyakori szerzõje volt lapunknak, legutóbb az 1998/3-4. számunkban közöltük írását, A most közreadott elbeszélését (eredeti címe: Tøínohý kùò na dostihové dráze) más, kötetben még nem publikált novellákkal együtt adja ki a közeljövõben az Európa Könyvkiadó.

RAYMOND JEAN francia író, költõ 1925-ben született, Marseille-ben. Az aix-en-provence-i egyetemen végezte tanulmányait, ahol késõbb a francia irodalmat tanította. Tanított Pennsylvaniában, Vietnamban, Michiganban, Marokkóban a Kulturális Központ igazgatója. Számos regény, esszékötet szerzõje. 1981-ben kilépett a francia kommunista pártból. A modern irodalom tárgyában több kötetet írt, és több folyóirat kritikai rovatának dolgozik. De elsõsorban regényíróként ismert La lectrice (A felolvasónõ, 1986) címû regényébõl készült filmet Magyarországon is vetítették. A Nagyvilág 1979/8. száma közölt tõle egy esszét: Az „új regény" tegnap és ma címen. Magyarul egy regénye olvasható: Sötét forrás (Magvetõ, 1979). E számunkban közölt írásának eredeti címe: Les deux printemps (Paris–Prague), az író azonos címû kötetébõl való.

RUDOLF KASSNER (Grosspawlowitz, 1873-Siders, Svájc, 1959) osztrák író. Berlinben és Bécsben tanult. Sokat utazott, majd magántudósként élt Berlinben, Londonban, Párizsban és Bécsben. 1945-ben Svájcba költözött. Baráti köréhez tartozott Rilke, Hofmannstahl, Wilde, Valéry. Kultúrbölcseleti mûvei nagy feltûnést váltottak ki, egyéni, egyszerre platonista és realista filozófiáján alapuló világképe szemben áll a Freud-féle pszichoanalízissel. Az esszé eredeti címe: Der Stil in Goethes Wilhelm Meister, a Sämtliche Werke IV. kötetében található.

JOHN KEKES (Kékes János) 1936-ban született, s ahogy maga írja a nemsokára magyarul is megjelenõ egyik könyvéhez készített elõszóban „elég idõs ahhoz, hogy elsõ kézbõl szerzett tapasztalatai és élénk emlékei legyenek a fasizmus, a nácizmus és a kommunizmus borzalmairól". 1956-ban távozott Magyarországról, s ma Amerikában él, ahol a State University of New York at Albanyn a filozófia és a közpolitika professzora. Amerikai mércével mérve is rendkívül termékeny szerzõ, idén jelent meg a tizedik könyve. Tanulmányai, esszéi száma 120 fölött van. Eleinte a racionálitás és a szkepticizmus problémái foglalkoztatták, majd az erkölcsfilozófia alapkérdései, különösen a jó élet lehetõsége, mibenléte, s az erkölcsi rossz kérdései. John Kekes a pluralista (tehát a védhetõ) konzervatív álláspont képviselõje, eszmei rokonságban Michael Oakeshott-tal és Isaiah Berlinnel. Aktív résztvevõje az Egyesült Államokban és másutt is uralkodó irányzatnak számító baloldali liberalizmusról folytatott vitáknak. Az Európa Kiadó jelenteti meg, még az idén A liberalizmus ellen címû, két éve kiadott könyvét, amelybõl most egy fejezetet közlünk. John Kekes tavaly tavasszal járt elõször Magyarországon 1956 óta, s három egyetemi elõadást tartott.

CLAUDE ROËLS francia irodalmár. A Librairie Académique Perrin kiadó gondozásában a közeljövõben megjelenõ Goethe-életrajz szerzõje. Õ rendezte sajtó alá a Gallimard kiadónál Goethe és Schiller levelezését. Esszéje a magazine littéraire 1999. áprilisi számában jelent meg.

MICHEL TOURNIER francia író, esszéista 1924-ben született Párizsban. Legtöbb mûve magyarul is olvasható, lapunk több írását közölte. Utoljára 1994/3. számunkban jelent meg egy esszéje, Álarcok alkonya címen. Tournier szenvedélyes germanista, több ezer oldalt fordított németbõl a Plon kiadó számára. François de Théas, Thoranc grófja állt Frankfurt városának élén a hétéves háború idején. Kifinomult szellem: a kis Goethét megismertette a mûvészettel és az irodalommal. Méltatlanul elfeledett alakja fölkeltette Michel Tournier kíváncsiságát. Nemrégiben jelent meg Célébrations (Ünneplések) címû kötete. E számunkban közölt írása ebbõl való.