Zsuzsanna Gahse
Dunakockák 

Negyedik kocka
 

1.
Aki Passaut jól szemügyre veszi,
a torkolatokban láthatja a
három folyó különböző színét,
mert az Ilz sokkal sötétebb, az Inn
világosabb, mint a Duna, három
színnel folynak egy darabig, aztán
összekeverednek a színek. Ez
madártávlatból látható, de a
partról is érdemes figyelni, csak
éles szem kell hozzá és türelem.

2.
Ha valaki ott időzik a két
torkolatnál, (talán) csodálkozik,
mért hívják a Dunát Dunának a
forrástól a Fekete-tengerig.
A Dunán kívül máshol létezik
Düna, Dvina, Dnyeper és Don nevű
folyó. Furcsa, hogy hasonlítanak
a nevek. Végül az összes folyót
ugyanúgy hívják, folyónak csupán.
A Dunának van egy különleges

3.
ragyogása, de mit számít ez, ha
messzi vizeket hívnak ugyanígy,
s az Isar, melynek kis befolyása
van, hol belefolyik a viszonylag
fiatal Dunába (de befolyás
nem mindig annyi, mint belefolyás),
ő is felmutathat több névrokont,
a francia Iser s Isére folyót.
A hasonlóságtól megszédül az
ember, teljes a zűrzavar, olyan

4.
káosz lesz, mintha nem is volna egy-
értelmű folyómeder, igazi
vízzel benne, hanem, ameddig a
szem ellát, csak tévelygés-tévedés.
Másrészt mégis van abban valami,
ha többezer kilométernyire
egymástól a folyókat ugyanúgy
hívják. Biztos egy karizmatikus
ember utazott végig a Dunán,
aki roppant meggyőző erővel

5.
lengette zászlaját, és a zászlón
ott állt az egy-a-jelszónk, a Duna.
Jött. Mindenki integetett neki.
Visszhangozták, amit mondott. Ámde
már úton volt az ellenfele is,
ott állt a tutajon, a zászlaját
lengetve kilométerek során
át. Iser, kiáltotta, néha meg
azt is, hogy Ister.Az ő zászlaján
ez állt, ez a Duna régi neve.

6.
Egy időben a folyó-névadás
közkedvelt sport volt. Férfiak járták
az útjukat, jó növésű és bölcs
férfiak, nők nem, ez a névadás
korszaka volt, ahogy van a zsinór-
kerámia korszaka, van a jég-
korszak, a neandervölgyi korszak
és a reneszánsz. E korszakokat
mindenki meg kell, hogy tanulja, mint
azt is: minden folyónak van neve.

7.
Ezer nőt hívan úgy, hogy Rózsa. Sok
férfi él Gyuri névvel, méghozzá
jól. Az Ahmed és a Mariska név
senkit sem zavar, s az ember akár
Bajom vagy Majom is lehet, később
úgyis megmutathatja, kicsoda,
mert azt muszáj. A Duna névvel is
beletelt nem kevés időbe, míg
mindenki figyelmesen hallgatott 
rá. Az északi Dvina sohasem

8.
részesült ennyi figyelemben. Szép
folyó, hogyne volna szép, és ezzel
el is van intézve. Folyószépség,
se női, se férfi, életkorról
sem esik sok szó: a folyók elő-
történetéről nem nyitunk vitát.
Ami számít, a nevük ereje,
mely személynévvel összevethető:
ott se kérdezzük sokat, mit jelent
a név. Például Ágnes annyi, mint

9.
„tiszta” vagy „szűz”, de ezt senkinek sem
kell tudnia. Ágnes asszony (némely
körökben köztudott) egy ízben a
kedvesével feküdt az ágyban, azt
hitte, hogy semmi bajuk nem eshet,
végre együtt hálhat kedvesével,
de nyílt az ajtó. Ajtóban a férj.
Nem tudni, mi történt néhány másod-
perc alatt, s a szerető mért ölte
meg a férjet, s Ágnes a hullát mért

10.
csavarta gyolcs lepelbe, melyből vér
csorgott, ám tény, hogy utóbb mindketten
beismerték a gyilkosságot, azt,
ami történt. Csakhogy Ágnes előbb
még kiment a folyóhoz, hogy a gyolcs
leplet mossa, mossa, hogy a vásznat
mossa, vég nélkül mossa, emiatt
nem is lehetett elítélni, mert
benne állt a folyóban, ki se jött,
és így a történetnek vége nincs.

(Márton László fordítása)
 



Lettre, 81. szám 


Kérjük, küldje el véleményét címünkre: lettre@c3.hu