Szabó T. Anna
00:00
Átugrani a karikákat.
A négy lyukon a semmi fúj be.
Most, tűzsörényű mutatványos -
vár rád a nulla óra nulla.
Lendülj át égő, nyitott szemmel
egyik napból a másik napba.
Egyetlen néma hördüléssel
ugorj át legújabb magadba.
Most lesz a tegnapból kísértet,
pörkölt szőrszaggal vár holnap.
Lángoló szőrű öreg állat:
ostor se kell, hogy átugorjad.
Ég mindened, az ágyon fekszel,
mozdulatlan szállsz, hosszú ívben.
A semmiről szól ez a perc itt.
Ezen átjutni, ez a minden.
Repülsz a tűzben, míg mögötted
egy nulla átfordul az egybe.
Mert voltál, mert vagy, míg lehetsz még:
a nullanulla duplanulla,
a semmi nem fér a fejedbe.
Lettre, 2009 tavaszi tavaszi, 72. szám
Kérjük, küldje el véleményét címünkre: lettre@c3.hu
|