Kampa, más csend       

mint amilyenhez hozzászoktam.

Vadkacsák ágyaznak meg
maguknak a vízen,
mellettem a rikácsoló
sirályokat eteti valaki.

Képtelen vagyok emlékezni bármire –

csak mosolygok, nevet adok
magamnak, s választok
egy helyet, 
ahol születtem.
 
 

Tiszta haszon   
Zisky  

a helyi kultúra: belélegezhetetlen nosztalgia

már meg sem kérded,
kit mi
üldöz

elegendő ha föltekintesz a horizontra,
ha észreveszed az agyagot 
a pásztor hajában,

a keresztmotívumot
egy hajdani fa
rajzolatában, 

a temetőt a vasútállomás mellett,

a vonatot,
mint az isteni elfogulatlanság
végtermékét
 
 

Szkepszis        
(Skepsa)

néhány illuzionista
még mindig a valóság jelentőségéről
győzköd bennünket
de a költők
szaharai kirándulásukról 
tömött zsebükben homokkal
térnek vissza 
 
 

Csengetés
Zazvonenie

ajtót akartam
nyitni apámnak
de már nem volt ott

  Tóth László fordításai