Mondd csak, boldog ott a nép a határ túloldalán?/
Szerelmük viszonzást talál az esetek húsz-huszonöt
százalékában, vagy mint itt/ némák a telefonok,
éjszakáról éjszakára sivárak a szívek / sivárak
a szívek a labirintus utolsó szobájában?

Van a ti királyságotokban, a ti földeteken egy olyan
hely/ amely Greenland vagy Groenland néven ismert? Komorak
a völgyei? A Shell társaságnak vannak ott benzinkútjai?
Közel mennek a pillangók a sárga
kagylókhoz? Még télen sem? Sohasem létezett ott
egy Hamvas fedőnevű kém?

Mondd csak, boldog a nép ott a határ túloldalán?
Soha nem álmodtok rákokkal? És vak gyermekekkel?
Eszetekbe jut néha Tom Simpson, a kerékpáros, és hogy
hogy mennyire zihált az Aubisque-en? Mit szóltok
a mezén a képhez:/ törött sakktábla zúzott
kavicson? Óvja a gyümölcsöt a levél
a határ túloldalán? Terem ott eper?

Van mélységi előérzete a halaknak ott / a napról?
Tudnak különbséget tenni az emberek a Fény és az
Árnyék szó között? / Azok, akik vonatra szálltak, aztán eltűntek
az áttetsző délutánban, / meddig dédelgették
az ábrándot, hogy ott is maradhatnak?

Mondták nekem, a madaraknak nincs más sorsa,
mint a szél / meg hogy vannak hajók, melyek soha nem érnek
révbe. Hogyha a sorsról beszéltek, ti mire gondoltok egész
pontosan? Talán arra, amit narancsszósszal kell fogyasztani?
Sohasem imádkoztok a sivatagi karavánokért?

Sokan vannak, sokan vagytok ti ott, a határ
túloldalának lakói? / Ezek az emberek, akiket mindennap látok
az utcán, ezek ott élnek?

Pávai Patak Márta fordítása

Kérjük küldje el véleményét címünkre: lettre@c3.hu