egy fölfelé ható tekintet idejére, könnyebben akár
a szél, villogtak a magassági evezôk, legfinomabb
vattanyomok, tuként végig a varraton gôzzel és
jéggel az atmoszférán át húzkodva, de már gyerekként
olvasni tanultunk: repülô, legbelül az oltás kolera
s aknák ellen egy golyóstoll alakjában, utasok,
akiknek exkrementuma akár a kövület a légáram
lyukaiba hull, tankok, csak a horizont vonala lett
néhány fokkal sötétebb s az állatöv, a végétôl értve,
éjszakai tapasztalat üres helyekkel, pigment-
maradékok a videoszövegben, különféle új lázak
okaként: az álmokban a föld ott hever lelapítva
akár a lepény, rézsut, de a muszerek nagyon pontosan
határozták meg a ráfutást, semmi nyugtalanság, csak
pici lyuk, mivel teljesen nyom nélkül maradtam magam is,
az önmagában el-eloszló
ködben, a hely ismeretlen
A „Szem kelte” címu ciklusból
Jár egy emlékezô, páncélozottan, golyót gurítva
át kerek, kérges sziklákon:
nem hagyott rajta kívül
senki ily vérnyomot végig a parton. Szinte magától
csukódott be a szem, képtelen
rá, hogy a napba nézzen,
anélkül, hogy maga megtelne fénnyel. Medúza a tenger
piros szemhéja szegélyén,
keltével ô teremtette. Te
reggel elôaraszoltál, elsô tüdôlebenyekkel a
szárazra: se szivárvány,
se köd nem ajánlkozott
érted, csak forró déli szél, amíg estig kétlábra álltál,
fülelve a hatalmas égések,
a robbanások, s minden
visszhangja után, napokra megragadt, mint a kép az agyban,
egy bogáré, amely saját
sarát gurította haránt az égen
KALÁSZ MÁRTON FORDÍTÁSAI
Észrevételeit, megjegyzéseit kérjük küldje el a következõ címre: lettre@c3.hu