Az eltûnt Róma
Volt-nincs Róma

1

Tudod mi van az hogy ez a város ez a Róma
sok évi haldoklás után kinyúlt ma ötkor beállt a kóma

Az van hogy délibáb csak szürke köd
elhagyott állomás az utolsó út elôtt

rózsa- és narancsszín egér- és macskatelep
ahol mindenki bolond ha sír ha nevet

Tudod mi van az hogy ez a város szárnyalás helyett
takony- és nyáltavon koporsók közt lebeg

az hogy már senki se henyél senkinek sincs dolga
görcsöl midôn ütôere és szorul a torka

2

Mennyi sok év eltelt mennyi sok tél és nyár
virágoskert volt most varangyos mocsár

keleti pamlag volt arany planéta hold volt
most már csak kacathalom és barna mûanyagrongy

úgy járta az ember ahogy a hal a tengert
most tántorog megbotlik elzuhan újrakezd szánalmas versenyt

Volt egyszer Róma sóhajt jelentett és reményt
most csak egy repedt harang egy eltörött cserép

Volt egyszer Róma miénk volt határtalan
most már csak árnyék csak kísértet volt-nincs Róma van.

Észrevételeit, megjegyzéseit kérjük küldje el a következõ címre: lettre@c3.hu