Kubrick filmtervei.
Égő titok, Napóleon, Mesterséges
Intelligencia, A parfüm, Árja papírok. Ismerősek a filmcímek? Nem meglepő,
ha nem, ezek a filmek csak Kubrick képzeletében forogtak. Némelyik csak
kósza ötlet maradt, de volt köztük, amelybe a legendásan alapos Kubrick
több munkát fektetett, mint más rendező a kész filmjeibe.
Legismertebb talán a Napóleon életéről
tervezett film kudarcának története, melyet az MGM-nek forgatott volna
a 2001. Űrodisszeia után. Kubrickot fölöttébb izgatta tehetség, siker és
bukás világszínpadon eljátszott nagy drámája, több éven át tanulmányozta
Bonaparte életét, míg -- félelmetes precizitásához híven --, el nem tüntetett
az életrajzból minden fehér foltot, végül már nem volt a császárnak egyetlen
olyan éjszakája sem, amelyről a rendező ne tudta volna, hol hajtotta
álomra a fejét. Kubrick a címszerepre Jack Nicholsont választotta. A film
csatajeleneteit Romániában forgatták volna, mivel a román hadsereg ötezer
lovast ígért. 1970-ben megkezdődtek az előkészületek, Szergej Bondarcsuk
és Dino De Laurentiis monumentális Waterloojának nem kevésbé gigantikus
bukása azonban visszarettentette az MGM és United Artist producereit. Kubrick
a Gépnarancs világsikere után újból felelevenítette a tervet. (Időközben
Burgess is írt egy Napóleon-könyvet, remélve, hogy Kubrick majd abból forgat.)
A terv azonban újra zátonyra futott, Nicholsonnak nem volt elég ideje egy
hosszú forgatásra, Kubrick pedig nem talált helyette olyan színészt, aki
a kis káplárt ugyanolyan hitelesen képes eljátszani, mint a világhódító
császárt. „Al Pacino remek lett volna az ifjú Bonaparte szerepére, de nem
akadtam olyan színészre, aki a nagy Napóleont életre tudja kelteni. Így
aztán csak egyetlen megoldás maradt, ha évtizedekig forgatjuk a filmet,
míg Al Pacino hozzá nem öregszik a szerepéhez.”
Az Égő titok, Stefan Zweig novellájának
adaptációja sem készült el soha. Amikor Kubrick nekikezdett a 2001-nek,
a forgatókönyvet átadta asszisztensének Andrew Birkinnek, aki rendezőként
ezzel a filmmel debütált. Az ötlet mindazonáltal nem múlt el nyomtalanul,
a novella motívumai – férfi, nő, titok, hotel, hó – A ragyogásban térnek
majd vissza.
A Full Metal Jacket forgatása után
a Tágra zárt szemek idei bemutatójáig, vagyis tizenhárom évig kellett várni
az új, és egyben utolsó Kubrick-filmre. E hosszú idő alatt Kubrickot négy
nagy filmterv foglalkoztatta. Az első Patrick Süskind rémregényének, A
parfümnek az adaptációja lett volna. Kubrick témái közül több is ott visszhangzik
benne: a gyilkos szenvedély (Gépnarancs, A ragyogás), a gáláns-léha XVIII.század
(Barry Lyndon), a természetfölötti képességgel megáldott, megvert ember
(A ragyogás). Nem tudni, készült-e egyáltalán forgatókönyv A parfümből:
egy filmet a betegességig kifinomult szaglás köré építeni, ez a paradoxon
még a lehetetlent nem ismerő mester erejét is meghaladta.
Akárcsak a napóleoni korszak világfelfordulása, a Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása is élénken foglalkoztatta az emberi aljasság világtörténetében oly járatos rendezőt. Egy időben Albert Speernek, Hitler főépítészének és gazdasági miniszterének visszaemlékezéseiből akart filmet készíteni, majd 1992-ben nagyobb szabású tervbe fogott, Louis Begley Háborús hazugságok című regényéből írt forgatókönyvet. A történet egy zsidó fiatalasszony és unokaöccse hányattatásait beszéli el a nácik megszállta Lengyelországban. Tania és Maciek 1939 szeptemberétől 1944-ig minden borzalmat elszenvednek, tanúi lesznek, miként jelentik föl a lengyelek a zsidókat a Gestapónak, látják Varsó lerombolását, végül egy paraszt tanyáján rejtőzve élik meg a háború végét. Mint a legtöbb Kubrick-film ez is szigorú hírzárlat közepette készült, a szereposztásról sem lehetett biztosat tudni. Jodie Foster, Uma Thurman és Julia Roberts neve is fölröppent, de egyesek szerint ezek csak tudatosan terjesztett álhírek voltak, a rendező mindvégig Johanna Ter Steegét akarta a főszerepre. Végül 1994-ben a dániai Aarhusban kezdődött el a forgatás. A pletykák szerint azonban a Warner a Schindler listája miatt ejtette a tervet.
A Kubrick-rajongók körében az A.I.
(Artificial Intelligence) híre keltette a legnagyobb várakozást, a Mesterséges
értelem a 2001.Űrodisszeia párdarabjának ígérkezett. Kubrick A ragyogás
forgatása után megkereste az angol fantasztikus irodalom nagymesterét,
Brian Aldisst, készítsenek egy „felnőtt” scifit (a Csillagok háborúját
és az E.T.-t Kubrick túl gyermetegnek tartotta). Aldiss a Szuperjátékok
egész nyáron át kitartanak (1969) című novelláját ajánlotta. A film az
agyongépesített jövőben játszódott volna, intelligens szuperrobotokkal
a főszerepben, a nagy katasztrófa utáni években (az üvegházhatás miatt
elolvadt a sarki jégtakaró, és a tengerparti nagyvárosok a hullámsírba
merültek). A világ túlnépesedett, szülni csak hatósági engedéllyel lehet,
a házaspárok többségének intelligens robot-gyerekkel kell beérnie.
Kubrick, látván, hogy a korabeli
trükktechnika nem teszi lehetővé, hogy a jövő század filmregényének a hitelesség
látszatát kölcsönözze, hosszú évekre félretette az A.I. dossziéját. A Jurassic
Park élethű digitáldinoszauruszai azonban újra fölkeltették érdeklődését
a fantasztikum iránt. Megkérte a Lucas-féle Industrial Light and Magic
vezető digitális trükkmesterét, készítsen egy próbajelenetet a víz alá
merült Manhattan-ről. Időközben azonban zöld utat kapott egy másik régi
terv, 1996 nyarán végre elkezdhette forgatni Arthur Schnitzler freudiánus-erotikus
Álomnovellájából (magyarul 1926-ban jelent meg utoljára Az álom éjszakája
címen – A szerk.) a Tágra zárt szemeket. A Warner mindesetre még az Eyes
Wide Shut munkálatai előtt bejelentette, hogy utána már tényleg az A.I.
következik. A sors másképp határozott.
Schubert Gusztáv összeállítása