A fõvárosban már most tapasztalható, néhány év múlva azonban az egész országban érezhetõ lesz a moziipart az egész világon átformáló új jelenség: a multiplex-effektus. A Budapesten mûködõ harminckét filmszínházból öt viszi el a közönség, s az összes jegybevétel hatvanhét százalékát. Természetesen mind az öt soktermes, nagy befogadóképességû multiplex-mozi, mely az elmúlt két évben épült vagy épül újjá.

A hagyományos mozik többsége 200-500 nézõ befogadására képes, bár van néhány egytermes régi épület, ahol ennél is több ember kaphat helyet. Ezzel szemben a fõváros legkisebb -- eredetileg nem is multiplexnek épült -- soktermes mozija, a Kossuth 750, míg a legnagyobb, az idén tizenegy termessé bõvült Hollywood Multiplex a Duna Plazában, több mint 1800 nézõnek képes helyet adni egyszerre. Jelenleg ez az ország legnagyobb mozija, melynek tavaly 1,8 millió látogatója volt, s minden esélye megvan arra, hogy ezt a számot az idén is elérje vagy túlszárnyalja, mivel 1998 elsõ hét hónapjában már több mint egymillióan váltottak jegyet valamelyik elõadására.

A fõvárosi mozik többsége 15-21 százalékos kihasználtsággal mûködik (száz helybõl átlagosan ennyit adnak el), ezzel szemben a multiplexek legalább 28-30 százalékot tudnak felmutatni, míg a két leglátogatottab, a Hollywood és a Corvin július végéig 47 illetve 43 százalékot ért el. A fõváros ilyen jelentõs lépéselõnye addig fog tartani, míg vidéken is felépülnek azok a hatalmas bevásárlóközpontok, melyek természetes otthonai a multiplexeknek. Addig azonban nem meglepõ, hogy az ország összes mozijegybevételének hatvan százalékát, 1997-ben 2,8 milliárd forintot, a budapesti mozik pénztárainál fizették ki, s ebbõl 1,8 milliárd az öt multiplexhez folyt be. Ugyancsak a fõvárosban tartották a tavalyi 242 ezer mozielõadásnak csaknem a felét.

Amit külföldön multiplex-effektusnak hívnak, nálunk még hatványozottabban jelentkezik. Az új típusú szórakoztatóközpontok megjelenésével jelentõsen nõtt a mozibajárási kedv: a nézõk száma Budapesten egy év alatt 5,3 millióról 7,5 millióra nõtt, míg ugyanitt a bevételek 1,54 milliárdról 2,78 milliárdra -- azaz mintegy 80 százalékkal -- emelkedtek. A multiplexek megjelenése hozzájárult ahhoz is, hogy a piaci viszonyok kissé letisztuljanak, s ez érdekes módon nemhogy nem ártott, hanem inkább kedvezett az Art-moziknak. Tönkretette viszont a hagyományos, egytermes mozik egy részét, különösen azokat, amelyek abban a kellemetlen helyzetben találták magukat, hogy a közelükben felépült egy bevásárlóközpont. Így járt az Alkotmány a Duna Plaza mellett, de igen alacsony kihasználtsággal mûködik a Kõbánya, a Horizont, az Átrium vagy a Bástya mozi is. Nem nehéz megjósolni a még mûködõ Metró mozi sorsát sem, ha elkészül a Nyugati téri hatalmas szórakoztató- és bevásárlóközpont. Ezzel szemben a mûvészfilmeket vetítõ Artmozi-hálózat eltérõ mûsorkínálatával világos alternatívát jelent a multiplexekkel szemben, s a fõvárosban stabil közönségre számíthat. Ezek után nem is olyan meglepõ, hogy az öt multiplexet a budapesti toplistán a Mûvész mozi követi, melynek tavaly 240 ezer látogatója volt (a Kossuthnak 461 ezer), de jól szerepelt a Vörösmarty és a Szindbád is (20 illetve 37 százalékos kihasználtsággal).