Nagy Bálint
Az mi?
Lázár Antal és Reimholz Péter mûve a Hungária körúton
„Egy épületnek érzékeltetnie kell, mi mozgatta meg korát!”
Jean Nouvel
A homo sapiens a barlang használatbavételével fejlôdése szempontjából döntô lépést tett. A barlang fix pont a természeti környezetben, általa a környezô térség meghatározhatóvá válik. A szilárd barlang védelmet jelent a természeti környezetbôl származó veszélyek ellen, és ez a biztonság a személyiség kialakulását alapvetôen befolyásolja. A belsô, üres tér lehetôvé teszi az absztrakt gondolkodás, az elvont ideák kialakulását. Kialakul az üres és a határolt, a jobb-bal, az elöl-hátul és az idô fogalma, az irányok, a távolság, az évszakok meghatározása. „Az olyan sajátos ideális mértani fogalmak, mint az egyenes vonal, a természeti környezetben nem alakulhattak ki.” A készen talált barlang az építészet ôsformája. Egyszer és mindenkorra meghatározta a kint és bent fogalmát. A barlang a természeti környezettel szemben transzcendens, sok esetben szakrális világ.
A körülhatárolt irtás a mûvi építészet kezdete, kísérleti terepe. Az irtás tudatos, ember által kialakított tér. „Az irtás abban különbözik a barlangtól, hogy benne az üresség mint célkitûzés szerepel, és így az irtás üressége közelebb áll az abszolút ürességhez, a térhez, mint a barlangé.” Az elkerített irtás (templum, temenosz) kívül van a természeti világon, fokozott mértékben transzcendens világ.
A kerített irtás közepén megépített selter, kunyhó, a barlanggal egyenértékû tér. A barlang és a selter belsô tere üres és belül van. A kerítésen kívül maradó tér, a természeti környezet (növények, állatok, állandóan változó fény, hômérséklet, zaj), zsúfolt és kívül van. (Az idézetek helye, ahol mindezekrôl részletesen olvashatnak: Mezei Árpád: Építészelméleti könyvecske, N&N, Budapest, 1996.)
De hol van a selter és a kerítés közötti tér? Ez a tér is transzcendens-e, mint a barlang és az irtás? Megáltozik-e az irtás transzcendens tulajdonsága, ha egy selter épül a közepére?
Véleményem szerint a tér ezen részének elválaszthatatlan jellemzôje a kint és bent közötti átmenet, a köztes lét. A tér ezen része sem nem természeti, sem nem transzcendens. A köztes térrel – az írás további részében megmaradok ennél a megfogalmazásnál – kiegészült a kint és bent párosa, befejezôdött az alapvetô építészeti terek kialakulása. Ami azóta történt, minden sokszínûsége, a variációk végtelen száma, a bekövetkezett változások ellenére, nem változtatott ezen a hármas egységen.
Milyen változások történtek? A belsô tér és az azt határoló kétfelületû sík egyre inkább a racionalitás irányába mozdul el, az építészet optimalizál. Célja a belsô tér maximalizálása és a tömeg minimalizálása.
Az irtást körülvevô kerítés sokszor töredékes, hiányos, a térfal jelzésszerû megfogalmazása gyakori. Itt a legnagyobb változás azonban az, hogy – a kerítés és ezen belül a köztes tér – nem csak természeti környezettôl, hanem épített, városi szövettôl választ el. Az a meglátásom, hogy az elôbbi változások úgy hatottak, hogy felerôsítették és kizárólagossá tették a köztes tér transzcendens jellegét.
Az építészet története az építészetet a tér és a tömeg mûvészeteként vizsgálja. Szentkirályi Zoltán az építészeti korok jellemzôit nem stílusukkal, hanem térformáikkal határozza meg. „A tömegnek szükségszerûen vele járó tere van, ugyanúgy, ahogy a vele ellentétes üres térnek is sajátos tulajdonságai vannak.”
A továbbiakban megkísérlem felvázolni a köztes terek néhány jellemzôjét és – a teljesség igénye nélkül – a lehetséges variációkat.
A köztes tér kizárólag a térfejlôdés, a kint és bent közötti kapcsolattartás szempontjából vizsgálandó. A funkció nem elválaszthatatlan jellemzôje a köztes térnek. Egyik példa a görög templom (i. e. VII–VI. sz.) egyik alaptípusa. A kettôs, bôvített alaprajzi elrendezésû templomoknál a naosz bejárati oldalán kialakított tornác (pronaosz) és a hátsó tornác (opiszthodomosz) teljesen azonos építészeti kialakítással, de eltérô funkcióra készült.
A köztes tér akkor is létrejön, ha a kerítés csak jelzésszerûen határolja le
(Stonehenge, Salisbury, Anglia, i. e. 3200–1600). Az épületet körülvevô oszlopsorok is ilyen határai az átmeneti térnek, néha több rétegben is (dipterosz).
A köztes térnek a méret nem meghatározó jellemzôje. A görög és római városok struktúrája meghatározható mint egymáshoz köztes terekkel kapcsolódó épületek rendszere. Sulyok Miklós hívta fel a figyelmemet arra, hogy egyes északolasz városokat ma is ez jellemez. Magam is részesültem ebben az élményben Torinó árkádjai alatt.
A köztes terek végtelen variációja miatt szükségesnek tartom az elhelyezkedésük szerinti osztályozást. A köztes tér különbözô fajtái általában nem sterilen, önállóan jelentkeznek egy-egy épületen, több térforma együttes alkalmazása a gyakori. A variációk keveredése, áthatása is sûrûn elôfordul.
A hosszú felvezetés után megkísérlem az olvasó által is ismert épületekkel plasztikussá tenni gondolatmenetemet. A válogatásban a földrészek, kultúrák, korok, stílusok „összevisszasága” szándékos.
„ALSÓ” A köztes tér az épület vagy épületrészek alatt van: árkád (Palazzo Ducale, Velence, 1340–XV. sz.), kapu (Kormányzó palota, Uxmal, Mexikó, VIII–IX. sz.), lábon álló ház (Le Corbusier: Villa Savoye, Poissy, 1929–1931), oszlopsor (Bernini: Szent Péter tér, Róma, 1656–1667), elôtetô (L. Calini, E. Mountuori és mások: Termini pályaudvar, Róma, 1947), tetô (Jean Nouvel: Kulturális és Kongresszusi Központ, Luzern, Svájc, 1992–1999).
„FELSÔ” A köztes tér az épület vagy épületrészek felett van: tetô (Renzo Piano: Kulturális Központ, Nouméa, Új-Kaledónia, 1992–1998), terasz (F. L. Wright, F. C. Robie: House – Vízesés ház, Bear Run, Illinois, 1936), lépcsô (Palladio: Villa Rotunda, Vicenza, 1567–1591), tetôterasz (R. Meier, Bridgeport Center, Connecticut, 1984–1989), kémények „tere” (Chambord, Kastély, 1523–1535), tetôfelépítmények (A. Gaudí: Milá-ház, Barcelona, 1905–1907), a gótikus támívek közötti tér (Székesegyház, Reims, 1211–XIV. sz).
„KÖZBENSÔ” A köztes tér az épület kontúrján belül van. Horizontális: átrium (Michelozzo: Palazzo Medici, Firenze, 1444–1459), belsô udvarok (Esterházy-kastély, Fertôd, 1760), gangos ház (budapesti bérházak), vertikális: loggia (L. I. Kahn: Indiai Egyetem, Ahmedabad, India, 1962–1974), lyukas ház (J. O. von Spreckelsen: Grand Arche, Paris, 1982–1983), központos (Shoei Yoh: Observatory Tower, Kosugi,
Tojama, Japán, 1990–1992). A közbensô köztes tér emblematikus példáját dolgozza ki H. Hollein: „Vulcania” épületegyüttesében, ahol az „átrium” a földben van
(St. Ours-les-Roches, Auvergne, Fr. 1994–2001).
„BUROK” A köztes tér egy épület kontúrján belül van, belül a térben: ház a házban (az Archigram csoport munkái a hatvanas-hetvenes évekbôl, vagy E. A. Fukoaka: Acros Building, Japán, 1989–1995). Szélsôséges megvalósítása a ház a házban modellnek Christo Reichstag-csomagolása (Berlin, 1971–1995). Itt a köztes tér nullára zsugorodik, de ott van.
„KÖRBEN” A köztes tér az épület körül van. Lehet részleges is, például csak elöl: erôdítés (templomvárak: Székelyderzs, Prázsmár, Ilyefalva, Kisselyk, XIV–XVII. sz.), palánk, kerítés, vizesárok, cinterem (a protestáns templom körül fekvô, fallal kerített temetô, Kalotaszeg).
„TÉRBEN” A köztes tér a térben van: Bernard Tshumi épületszobrai (1982–
1990) a párizsi Vilette-ben. A 120 méteres négyzetrácsos háló metszéspontjain elhelyezett 42 épület erôterében elképesztô dinamikájú köztes tér feszül. Mint már mondottam, egyszerre, egy épületen többféle köztes tér is lehet: a Vilette-beli épületecskék egyenként is tobzódnak a lehatárolt vagy  jelzett köztes tér valamennyi lehetôségének bemutatásában.
A köztes térrel kapcsolatban a Lázár–Reimholz mesterpáros karakteres álláspontot fogalmazott meg a Siemens-irodaházban. (A mû figyelemreméltó értékeit az Új Magyar Építômûvészet 1999/6. számában méltatja Kovács Ágnes, tárgyához illô felkészültséggel és odafigyeléssel.)
A Siemens-irodaház köztes tere a Hungária körúton autózó számára megtévesztô. Elsô látásra az a benyomásunk, hogy a tér a köztes terek „KÖRBEN” csoportjába tartozik. Besétálva a helyszínre tapasztaljuk, hogy itt „ALSÓ” szituációval találkozunk. Ez a tér öt oldalán zárt, csak egy oldala nyitott. Ez a tér egy árkád. Mint korábban említettem a tér jelzésszerû határa teljes értékû. A köztes tér zártsága azt jelenti, hogy az épületet közvetíti kifelé, a határon túli városi szövet felé. A Siemens-épület aktív.
A Lázár–Reimholz mû közvetlen dialógust folytat Jean Nouvel párizsi épületével (Fondation Cartier, 1991–1994). A két együttesben a köztes tér elhelyezkedése teljesen azonos, de Nouvelnél a köztes tér nyitott, ezáltal a külsô, városi teret közvetíti az épület felé. Nouvel épülete befogadó.
A Siemens „hideg, elvont” mondja R. P. Elvontságát hosszasan tárgyaltam. Hidegsége számomra simogató, kellemes hûvösség.

REIMHOLZ PÉTER

1942-ben született Budapesten
1966-ban fejezte be építészeti tanulmányait a budapesti Iparmûvészeti Fôiskolán
1970–72 mesterképzôs hallgató
1966–85 az Iparterv Építésziroda munkatársa
1974- ben és 1988-ban Ybl Miklós-díjat kap
1983 az Iparmûvészeti Fôiskola oktatója
1986- tól a Materv Építésziroda Kft.munkatársa
1987- tôl docens a Mesterképzôn
1990  óta a Materv Kft. építész ügyvezetô igazgatója

Jelentôsebb munkák:
1973 Domus Bútoráruházak: Budapest, Székesfehérvár
 (Lázár Antallal közösen)
1984–1990 Balassagyarmati középiskola és mûvelôdési
 ház (Lázár Antallal közösen)
1988 Mûteremház, Budapest
1996 Skála Áruház rekonstrukciója, Budapest
1996 40 lakásos lakóház, Budapest
1999 Hotel, Budapest
LÁZÁR ANTAL
1941- ben született Gyôrben
1966- ban fejezte be tanulmányait a BME Építész Karán
1970–72: mesterképzôs hallgató
1973 Mûszaki Egyetem, Braunschweig, Walter Henn
 vendéghallgatója
1966–85 Iparterv Építésziroda munkatársa
1974 Ybl Miklós-díj
1985 Constructa Díj, Hannover
1985–86 a Materv építész ügyvezetô igazgatója
1987- tôl oktató a budapesti Mûszaki Egyetemen
1988 Reitter-díj
1990 óta az A&D Studio építész ügyvezetô igazgatója

Jelentôsebb munkák:
1970–72 Domus Bútoráruházak, Budapest, Székesfehérvár
 (Reimholz Péterrel közösen)
1981 Szemétégetô berendezés, Budapest
1988 Bor–Pezsgômúzeum, Budapest
1994 Sportcentrum, Budapest (Magyar Péterrel közösen)
1997–1998 Könyvtár, Veszprém (Szécsi Zoltánnal közösen)

Kérjük küldje el véleményét címünkre: beszelo@c3.hu

C3 Alapítvány      c3.hu/scripta/